Tematikus sétáinkkal Ferencváros különböző részeit ismerhetjük meg közelebbről irodalomtörténet, ipartörténet, építészettörténet, sporttörténet, életmódtörténet témakörében.

Ferencváros kiemelt kulturális rendezvényeihez és az idősügyi programsorozathoz kapcsolódó, valamint a kerületi iskolák osztályainak szervezett sétáink ingyenesek.

Igény szerint tanulócsoportoknak, baráti társaságoknak, cégeknek egyeztetett időpontban vállalunk tematikus vezetéseket térítés ellenében. Érdeklődni a Ferencvárosi Helytörténeti Egyesület ferencvarosiseta@gmail.com e-mail címén lehet.

TEMATIKUS SÉTÁINK:

A kerület egyik legszínesebb és legrégibb utcája. Fogadók, éttermek, kávéházak várták a kezdetektől napjainkig az éhezőket és szomjazókat, színészek, írók, festőművészek választottak itt szállást maguknak, de egyetemi kollégisták is nagy számban laktak és laknak az utcában. A Károli Gáspár Református Egyetem Teológiai kara, a Ráday Gyűjtemény és a Goethe Intézet is itt található. A sétán a hazai szecessziós építészet több gyöngyszeme közelebbről is megtekinthető.

Találkozó a Kálvin téren, a Kálvin-szobornál.

Az egykori Ranolder utca utca története elevenedik meg a sétán. Ranolder János veszprémi püspök volt a névadó, aki a Vendel utcában nemzetközi hírnevet szerző leánynevelő intézetet alapított 1875-ben. Sétánk során ellátogatunk több, az eredeti tervek felhasználásával felújított lakóházba, kiderül, miért volt érdemes egykor a húsiparba fektetni pénzt és energiát a környéken, s Balázs Béla, az utca későbbi névadója is szerepet kap a barangolás során.

Találkozó a Ferenc téren.

Belső-Ferencváros kialakulása az 1730-as évekre tehető. A 18. század első felében már tucatnyi lakóház állt a mai Vámház körút – Üllői út – Ferenc körút és Közraktár utca által határolt területen. A városiasodás, polgárosodás terén a 20. század közepéig élenjáró negyed olyan középületekkel büszkélkedhet, mint az Iparművészeti Múzeum, a Bakáts téri katolikus templom, a Kálvin téri református templom, vagy Corvinus Egyetem Fővám téri palotája. A területen megépült lakóházak az elmúlt mintegy két évszázad összes fontosabb építészeti korszakát reprezentálják.

Találkozó a Corvinus Egyetem Dunára néző főbejáratánál (Fővám tér 8.).

Molnár Ferenc regénye egyike a legismertebb hazai műveknek. Magyar nyelven több, mint 80 alkalommal adták ki, számtalan nyelvre lefordították, és Albániától Mexikóig, Japántól Norvégiáig szinte minden nagyobb európai, ázsiai és amerikai országban olvasható Boka, Nemecsek és a többi fiú története. A séta során a regény fontosabb ferencvárosi és józsefvárosi helyszíneivel ismerkedhetnek meg. Az egyes látványosságok bemutatásánál rövid építészeti leírás mellett a regényből kiválasztott idézeteket hallhatnak.

Találkozó a Kálvin téren, a Kálvin-szobornál.

A Középső –Ferencváros egykor a bérkaszárnyák világa volt, a szegény szakképzetlen munkások lakóhelye. Szappanfőzők, mészárosok, kisüzemek dolgoztak a keskeny utcákban. Az 1960-as évekre az életminőség, az épületek állapota rendkívüli mértékben leromlott. Az utóbbi 30 év alatt jelentős változásokon ment keresztül az Üllői út – Vágóhíd utca – Soroksári út – Ferenc körút határolta terület. A régi és új egymásba fonódását, a modern és historizáló építészeti stílusok kölcsönhatását tekinthetik meg közelebbről a résztvevők.

Találkozó a Ferenc tér közepén.

Ha a Prága és Bécs között közlekedő vonaton 1847-ben nem lopják el egy fiatal norvég poggyászát, könnyen elképzelhető, hogy ma máshogy nézne ki az Országház, a Keleti pályaudvar, Szeged belvárosa, valamint Magyarország számos hídja és középülete. A Ferencvárosban megtelepedett vállalkozó nevéhez mintegy 100 jelentős középület kivitelezése fűződik országszerte. A sétán munkásságának nyomait keressük.

Találkozó az Erkel utca 15. udvarán.

Ferencváros egykor a főváros élelmiszer-ipari központjaként volt ismert országszerte. Vágóhidak és szalámigyárak, gőzmalmok, likőripari üzemek és csokoládégyárak, nem utolsó sorban pedig a Központi Vásárcsarnok valamint a Nagyvásártelep működése eredményezte, hogy „Budapest gyomraként” is nevezték a főváros kilencedik kerületét. A séta során a ezeknek a vállalatoknak az emlékeit, lenyomatait tekinthetik meg az érdeklődők.

Találkozó a Boráros téren, a Borárus-szobornál.

Ferencváros számos kiemelkedő író, költő, szerkesztő lakóhelye volt az 1860-as évektől napjainkig. Arany János 7 évig, Móricz Zsigmond több, mint 20 évig élt a kerületben. A Bakáts tér környékén lakott Vajda János, Kosztolányi Dezső, Cholnoky László és Cholnoky Viktor, Krúdy Gyula, Mikszáth Kálmán, Lázár Ervin és Vathy Zsuzsa. A sétán ferencvárosi irodalmi emlékhelyeinket mutatjuk be.

Találkozó az Erkel utca 15. udvarán.

A költő 14 éves koráig lakott a Ferenc téren és környékén. A gyermekkorának ferencvárosi helyszíneit bejáró séta során József Jolán 1940-ben megjelent József Attila élete című életrajzi regényéből választott részletek, József Attila versei, a helyszínek történetéhez kapcsolódó háttér-információk segítenek a költő gyermekkorának megidézésében. A séta végén a József Attila Emlékhely állandó kiállítása vár az érdeklődőkre.

Találkozó a Ferenc tér közepén.

Az egykori Két Nyúl utcáról, Vidats István gépgyáráról, a Gregersen Építővállalat központjáról, az egykori Iparrajziskoláról és Református Gimnáziumról, a Nyugat című folyóirat szerkesztőségéről, vagy éppen a 6:3 Borozó történetéről tudhat meg többet a sétán résztvevő. Vendéglátás-, ipar-, és kultúrtörténet egy sétában.

Találkozó a Kálvin téren, a Kálvin-szobornál.